-Mit mondott? (kérdezte rögtön Zayn amikor leértem a nappaliba)
-Azt hogy majd megbeszélik. És? Hazza mit mondott?
-Semmit. (Niall és közben én is leültem a kanapéra)
-Nem beszéltetek vele?
-Nem. (Zayn és közben felállt választani egy filmet a polcról)
-Nem engedett be vagy mi?
-De. Éppenséggel beengedett csak hogy nincs itt. (vette le Zayn a kiválasztott filmet)
-Mikor ment el? Ti csak láttátok nem? (már kezdtem ideges lenni)
-De. Láttuk. Amikor te felmentél. Utána pár perc múlva. Csak mi még néztük a filmet és nem vettük észre. De valahogy akkor mehetett el. Aztán felmentünk mindannyian de nem volt ott.. Szóval gondolom elment a parkba vagy ilyesmi. (tette be a filmet Zayn)
-Megértem. Hát ez van. (elkezdtem nyomkodni a telefonomon a twittert. Gondoltam válaszolgatok pár nem "Hamy-s" kérdésre.)
-De most komolyan. Amanda miért nem válaszolt arra a kérdésre? Mit mondott.. Mesélj. (ült le végre Zayn is.)
-Sok volt neki a sajtótájékoztató. Nem egyszerű az élete mióta velünk van. (motyogtam neki és fel sem néztem)
-Akkor Mia és Kate miért nem ilyen? (erre felnéztem)
-Először is.. Ti még csak úgy vagytok Miával az újságokban hogy románc, meg Niallék is, de még sem Mia, sem Kate nem nyilatkozott erről.. Ezért..
-De ők is annyi ideje vannak együtt.. (Zayn sosem adja fel?)
-De meghaltak a szülei... (motyogtam még mindig a telefonomat nyomkodva. Éreztem hogy a fiúk engem néznek. Végül is igazam van nem?)
-És mi köze van ehhez Hazzának? (Liam is megszólalt végre de én ezeknek a kérdéseknek nem örültem)
-Gondolkodjatok.. (még mindig nem néztem fel, de tudtam hogy most egymástól várnak válaszokat)
-Nem értem mire gondolsz.. (Zayn)
-Feltételezem hogy nem szeretik egymást.. (még mindig nem néztem fel mert nem akartam bolondnak tűnni.. De sikerült)
-De még mindig nem értem mi köze van a szüleihez.. (vakarta a fejét Niall)
-Az hogy tudjátok..Amikor megtudta akkor futott össze megint Harryvel a parkban..És..a születésnapi partin tudta meg hogy ki ő...Aztán ideköltözött.. Szerintem túl hamar...Nagyon hamar.... (még mindig nem néztem fel, de tudtam hogy most olyat mondtam amin lesz gondolkodás ezerrel)
-Szóval azt hiszed hogy azért jönnek be egymásnak mert mellette volt amikor senki más? (mondta el a rövidített változatot Zayn)
Én csak bólintottam egyet.
-És azért nem tudott válaszolni? (kérdezte megint Zayn)
Megint csak bólintottam.
-És ezt te hány százalékosan tudod? A kérdés az volt hogy: "Nem félsz hogy olyan sorsra jutsz mint Harry előző barátnői?" Szerintem ezt csak ő tudja..Amanda.. (kezd a fejemre menni ez a Zayn)
-Biztosan nem tudom mert nem mondta.. De sejtem mert akkor ha szeretné akkor azt mondta volna hogy: "Igen nagyon félek de ez nem fog megtörténni" vagy "Nem. Egyáltalán nem félek mert erős a szerelmünk." Röviden ennyi a véleményem. (néztem fel végre de mindenkitől megvető pillantásokat kaptam)
-Most mi van? (akadtam ki mert elég hosszasan néztek rám)
-Az hogy kételkedsz bennük.. (mondta elég lassan Liam)
-Miért nem szabad? (megint felnéztem de már tényleg olyan volt mintha meg akarnának ölni)
-Te nem örülnél neki ha összejönnének?.. Most már tényleg? (Zayn is közbeszólt)
-De.. csak nem így mint az előző lányokkal.. (néztem megint a mobilomra)
-Ahha.. Majd szólj ha kellünk mert mi megyünk a lányokkal ebédelni.. (álltak fel a fiúk és már csak én voltam akkor ezek szerint a bandaházban meg Amy..)
A tévében épp egy embert beleztek ki szóval kikapcsoltam és elindultam a konyha felé valami ehető után kutatni.. Találtam répát és leültem az asztalhoz mert semmihez nem volt kedvem.
*Amy szemszöge*
Még egy fél órát ültem a szobámban és rajzolgattam meg szomorú idézeteket költöttem.. Aztán meguntam mert éhes lettem.. Így muszáj volt lemennem értelemszerűen enni... A telefonom már dél közelében járt szóval megértettem miért vagyok éhes.. Lassan és lábujjhegyen mentem mert nem akartam magyarázkodni de amikor leértem a nappaliban nem volt ott senki.. Fura.. Továbbmentem a konyhába és Louis ült ott egy répát rágcsálva.. Rögtön meglátott és nézte ahogy kiveszek a hűtőből egy vizet és csinálok egy szendvicset.. Nem nagyon szerettem volna beszélni de kezdtem magam rosszul érezni.. Mi van Louissal és miért nincsenek itthon a többiek?.. Nagyjából én akkor végeztem a szendvicsemmel mint Louis a répájával.. Nagy nehezen bátorkodtam megszólalni.. Nem nagyon vagyok hozzászokva hogy egy világsztár ül előttem szomorúan és ha kérdezek tőle valamit akkor lehet hogy leszedi a fejem...Na jó ez túlzás hisz az egyikőjük barátnője vagyok.. Vagy ilyesmi... Na hagyjuk..Megszólaltam:
-A többiek?
-Ebédelnek..
-Értem.. És te?
-Én itthon ebédelek...
-Vagyis itt ülsz és szomorúan répát rágcsálsz.. (javítottam ki)
-Aha..Olyasmi.. Csak nem vagyok szomorú.. (fogadjunk hogy hazudott)
-Biztos? Elég rosszul nézel ki..
-Kösz.. Ezt eddig is tudtam... (kicsit elmosolyodott)
-Na jó.. Mi történt?
-Semmi.. Mi történt volna? (próbált műmosolyt csinálni de én ezt nem veszem be)
-Mondd nyugodtan..
-De nem történt semmi.. (bizonygatta)
-Összevesztél Eleanorral vagy mi? (itt gyorsan felkapta a fejét)
-Dehogy is.... (vágott olyan képet mintha marslakók szálltak volna le a nappaliban)
-Akkor?
-Semmi.. (nézett megint az asztalra..)
-Oké akkor én sem mondom el miért nem mentem gimibe.. (itt megint rám nézett)
-Nem.. Te elmondod miért nem mentél és veszel nekem egy magánrepülőt, hogy elmenjek i..semmi... (nézett rám de már sejtettem mi van)
-Összevesztél a fiúkkal mi? Veszek neked bármit csak mond el hogy miért.... (itt tényleg olyan arcot vágott hogy: "Te biztos valami tudós vagy aki tudja mit éreznek mások")
-Oké.. Összevesztünk... (adta be a derekát végre)
-Min?
-Öhm.. Semmin..
-Semmin nem lehet összeveszni..
-Komolyan mondom te olyan vagy mint valami kisgyerek.. (nevetett amit meg is értettem mert mindent j"harapófogóval" kell kiszedni belőle)
-Igen..Mint egy okos kisgyerek.. (nevettem most már én is. De nevetésünknek az vetett véget hogy meghallottuk valaki bejött)
-Ki az? (tátogtam Louis felé mert ugye én háttal ültem.. Louis felállt és kifelé menet megsúgta hogy: "Ő az. Dönts okosan.")
-Oké. Én megyek mert Eleanorral van találkozóm.. (hallottam hogy Harrynek beszél de azért hangosan mondta hogy én is halljam..de ami most jött)
-Louis... Láttam Eleanort... Inkább ne menj sehová mert nem lesz jó vége.. (itt nem fordultam meg de tudtam hogy baj van)
-Miért hol van? (ijedt meg már Louis és én is..de még nem fordultam meg)
-Öhmm.. Hát..Huhh..Ha az újságoknak hihetünk akkor...mással.. (leesett az állam és ez szerintem elegendő indok volt hozzá hogy megforduljak..Harry háttal állt nekem és Louis arcát láttam..eléggé..nem is tudom..de..)
-Tudom.. (mondta ki ezt az egy szót de én csak értelmetlenül bámultam hogy..nem a fiúkkal veszett össze? vagy Eleanor..vagy mi van most?)
-Hogy? (kezdte Harry is mert ezek szerint megcsalta vagy? Na már tényleg nem értem)
-Szakítottunk.. (itt úgy éreztem magam hogy valamit nem jól tettem...Louis eltitkolta hogy szakítottak és én meg itt beszélgetek vele és még úgy tesz mint aki örülne neki.. most egyáltalán nem értem és nagyon el kellene beszélgetnem vele... most hirtelen az a bolond ötlet jutott az eszembe hogy Louis miért volt velem ilyen megértő meg hogy amikor sírtam ott ölelgetett de akkor én barátilag öleltem és ő meg akkor már nem is volt Eleanorral? és én meg ott ölelgetem..hát ez nagyon jó..az életem most már tele van félreértésekkel de ezeket hamar meg kell oldanom.. és mi van ha..mi van ha...most esett le hogy reggel óta Louis vigasztal és..bátorkodtam.. megkérdezni..
-Mikor beszéltétek meg? (fordultam vissza és itt Harry is észrevette hogy jelen vagyok)
-Öhmm.. Tegnap.. este.. (én csak lenéztem a földre és tudtam hogy engem néznek de ez nem hagy...Louis ma reggel jött fel hozzám elsőnek és...lehet hogy?...na azt már nem... így is van elég gondom és még Louis is.. nem.. lehet hogy szerelmes belém vagy mi?.. na ez már hab lenne a tortán.. az én életem tortáján ami tele van megoldatlan problémákkal..
-Jól vagy? (jött oda a két fiú mert úgy gondolkodtam hogy az egyik kezemmel a homlokomat fogtam..)
-Jól.. (bólogattam)
-Na jó.. én..megyek..valahová.. (lépett le Louis aminek cseppet sem örültem mert beszélnem kellene vele mielőtt beszélek Harryvel..de elintézte hogy ne így legyen. ügyes..nagyon ügyes..engem meg itt hagy hogy döntsek közülük vagy mi...)
-Hát elég rossz ezt hallani.. (ült le elém Harry)
-Figyelj.. Lehetne hogy később beszéljünk mert el kell intéznem valamit.. (álltam fel)
-Most kerülni akarsz engem? (állam a padlón)
-Nem..Most tényleg nem...ha így lenne akkor szemtől szembe mondanám..de ne haragudj majd beszélünk..estére itt leszek.. (mentem ki az ajtón)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése