10*Örökké együtt..

*Harry szemszöge*

Szombat van. Tegnap arra értünk haza a fiúkkal, hogy Amanda a szobájában sír. Fájt nekem hogy szenved, de előbb utóbb rá kellett jönnie hogy mi történt az igazi szüleivel. Este próbáltam felvidítani és nagyrészt sikerült is. Fent voltunk 10-ig és a kezünkre firkáltunk. Legalább ezzel is eltereltem a figyelmét, hogy ne gondoljon folyton fájdalmas dolgokra. Még egész jókat is nevettünk rajta. Megtudtam hogy már csak 3 hét van a gimiből és utána már nem akar tovább tanulni. Röviden ennyi volt az este. Reggel nagyon kipihentem keltem fel. Felöltöztem s a többi és lementem a fiúkhoz.

-Jó reggelt. Hogy van Amanda? (Zayn)

-Ma még nem láttam. Amúgy nektek is jó reggelt. (mondtam álmosan majd én is elkezdtem reggelizni)

-Ma amúgy nincs semmilyen koncert és arra gondoltunk hogy mi elvisszük a csajokat valahová.. (vetette fel ezt a remek ötletek Louis)

-Jó ötlet. Amúgy tudtátok hogy már csak 3 hét van a suliból? Júliusban már vége a giminek. (mondtam miközben a sóért nyúltam)

-Ez miért meglepő? (kérdezte Liam)

-Nem tudom. Csak fura visszagondolni hogy én is jártam iskolába. (ennél a mondatnál szerintem mindenki együgyűnek nézett. Én is ezt mondtam volna magamra)

-Hát ez furcsa gondolat. De ott jön Amanda. (mondta Niall)

-Jó reggelt. (mondta álmosan)

Majd mindenki jó reggelt kívánt neki. Én megcsókoltam majd leült ő is mellém reggelizni.

-Tényleg Amanda, most mondja Harry hogy már csak 3 hét van a gimiből. (hozta fel a témát Louis)

-Igen. (mosolygott)

-Amúgy te mit is tanulsz? (Zayn)

-Hát marketinget a kávézó miatt.

-Ja tényleg. (jutott eszébe Louisnak)

*Amanda szemszöge*

Miután lementem és a fiú kérdezősködni kezdtek tisztára úgy éreztem magam mintha nem is ismernének. Hát igen csak két napjuk volt megismerni. Így érthető hogy nem tudnak rólam semmit. És ma szombat. Ma nincs suli értelem szerűen. Tényleg ma terveztem hogy kérek képet a szüleimről. Miután megreggelizett "majdnem" mindenki Louis, Liam és Zayn elmentek már csak Niall, Harry és én voltunk otthon. Niall még evett.

-Meddig eszel még? (kérdezte tőle Harry)

-Addig ameddig még van előttem kaja. (mosolygott)

-Hát akkor én elkezdek visszapakolni a hűtőbe. (mosolyogtam)

-Na jó akkor pakolj és én elmegyek világot látni. (mosolygott)

-Oké.

Ezután furcsa módon abbahagyta az evést és elment sétálgatni.

-Huh. Ezt hogy csináltad? (Harry miközben átölelt)

-Mit?

-Azt hogy abbahagyta az evést.. Mi már jó pár éve próbálgatjuk leszokatni erről a furcsa szokásáról.

-Miért kellene leszokatni? Azt csinál amit akar.

-Oké de akkor is. Miért csinálja szerinted?

-Nincs barátnője? (kérdeztem rá)

-Lehet. Hogy ez eddig nem jutott eszembe..

-Hát ez van. Hallottam hogy Demi Lovatoval is próbálkozott.

-Aha de ő nem volt igazi. (majd megcsókolt)

-És mit tervezünk? (kérdezte mosolyogva)

-Hát terveztem hogy keresek képeket meg ilyesmi.

-Oké menjünk.

-Te is akarsz jönni? (néztem rá)

-Aha. Mindenhová követlek és meg szeretném ismerni a keresztanyádékat. (csókolt meg)

Ezt örömmel hallottam. Keresztanyámékat. Most fogtam fel hogy miért tudtam úgy hogy nincs keresztanyám. Ezután felmentem átöltözni mert még pizsomában voltam. Felvettem egy rövid farmert és egy "Hello" feliratos fekete-fehér pólót meg egy tornacsukát. Amikor lementem Harry így fogadott:

-Wow. Jól nézel ki. (mondta édesen)

-Köszönöm. (és megpördültem előtte)

Majd csókolózni kezdtünk és 5 perc után elindultunk. Kocsival mentünk. Amikor beléptünk kézen fogva Daniel rögtön nekem jött és megölelt. Olyan jó érzés volt. Bár tudtam ő nem a testvérem csak unokatestvérem.

-Szia unoka testvérem. (ezzel a szavakkal ölelt meg)

Én Mollyra és Jamesre néztem és ők bólintottak amit azt jelentette hogy Daniel nemrég tudta meg az igazat. Ezután odamentem Mollyékhoz és megpusziltam őket. Molly a fülembe súgta: "Ő a barátod?"

Ekkor esett le hogy Harryt még be sem mutattam. Odamentem és ő a vállamra tette a kezét.

-Molly, James, Daniel ő itt Harry a barátom. ("barátom" ez olyan gyönyörű szó. El sem hittem hogy kimondtam)

-Helló Harry adj egy ötöst. (szólalt meg Daniel mire értelem szerűen adtak egymásnak egy pacsit)

Ezután Harry bemutatkozott Mollynak és Jamesnek és leültünk a nappaliba beszélgetni.

-Szóval te egy híres bandában énekelsz? (csillogó szemmel Daniel)

-Igen.

-Komoly felelősség lehet. (James)

-Igen az. De így könnyebb hogy öten vagyunk egy bandába.

Még ezután beszélgettünk egy kicsit szinte mindenről. Hogy mióta vagyunk együtt. Hogy honnan ismerem. Hogy mi van Miáékkal és ilyenek. Aztán elköszöntünk és Molly adott egy fénykép albumot a szüleimről.

Harry megcsókolt biztatás képen és én belelapoztam. Ebbe az albumban én még nem voltam benne. Pár kép és alattuk az édesanyám kézzel írt leírásai:

"A szerelem képes megváltoztatni az ember életét egyik pillanatról a másikra."

"Az első közös nyaralásunk."

"Az első karácsonyi ajándék."

"A tengerparti nyaraláson megkérte a kezem.."

"Imádlak.. <3"

"A kis Amy."

"Soha nem válunk el egymástól."

"Örökké együtt."

Ez a szív szerepelt az album hátlapján. És a szemeimből megint könnyek potyogtak. De közben mosolyogtam. Megérkeztünk egy moziba. Majd bementünk Harryvel és odaültünk a többiek mellé. Végignéztünk a fiúk kérésére egy animációs filmet amin nagyokat nevettünk. Mindenki a szerelme mellett ült. Olyan romantikus ahogy Harry átölel. Annyira örülök hogy van nekem. Szeretem és vele akarom leélni az életem..