Josh éppen felém tartott.. Én csak a cipőm orrát bámultam mert fogalmam sincs minek akar velem beszélni. Aztán a léptek elhalkultak..Erről következtettem hogy előttem áll. Ezért felnéztem de a karomat csak görcsösen összefontam mintha fáznék vagy ilyesmi..
-Oké.. Mit akarsz? (kezdeményeztem megszólalni (na ez bután hangzott))
-Öhm..Először is sajnálom hogy Sarah ilyen állat..Másodszor..sajnálom hogy engedelmeskedem neki..Remélem már nem fáj a csuklód..
-Állj! Te Sarah mellett állsz és most bocsánatot akarsz kérni? (szakítottam félbe a kis elmesélését és láttam hogy sajnálja szóval nem vártam magyarázatot..pár másodpercig néma csend..amit megint én törtem meg)
-Eddig értem..Ezért hívtál ide? Vagy esetleg a közelben valahol Sarah rejtőzik és elraboltok vagy mi? (néztem körbe..és ekkor Josh megfogta a kezem.)
-Amy! Nálam maradt a.... (jött fel Bob a töri füzetemmel de amikor látta hogy Josh a kezemet fogja akkor a kezembe adta a füzetet és elindul lefelé..én rögtön leszedtem magamról Josh kezét és elindultam..volna ha Josh nem kapja el a csuklómat és nem akadályoz meg ebben)
-Engedj el! Utána kell mennem.. (próbáltam kiszabadulni de nem ment)
-Majd megérti.. Amúgy sem olyan pletykázós fajta.. (itt végre sikerült kiszabadulnom és elindultam futva..egyenest Bob után de Josh visszakiabált)
-Akkor a medál nem kell? (mintha egy üvegfal lett volna előttem.megálltam és visszasétáltam Joshhoz..)
-Nálad van.. a.. medál? (kérdeztem kicsit szuszogva mert a futás nem az erősségem)
-Igen.. (az állam már régen leesett..de ez. a zsebébe nyúlt és a medálomat pillantottam meg)
-De..miért nálad van?
-Mert Sarahnak nem kell egy olyan nyaklánc amit te kaptál a pasidtól..elmondása szerint neki olyan kell amit személyesen kap tőle..ezért mondta hogy legyen nálam..igaz micsoda szerencse?
-Aha.. Akkor visszaadod?
-Öhm..nem is tudom.. (vágott gondolkodós arcot)
-De Josh!! Nem értelek.. Régen jó barátok voltunk meg minden de te meg inkább hozzájuk álltál?
-Igen. Igen mert te nem éreztél irántam semmit.. (nézett rám..)
-Eddig oké..De én nem mondtam hogy csatlakozz hozzájuk..És azért vesztünk össze mert állítólag ti mentetek volna Amerikába nem? Két éve..remélem emlékszel..Azt mondtad hogy meggondoltátok magatokat de aztán tényleg elmentetek.. Ekkor a lányokkal maradtam és a kávézóban dolgoztam..Egy évig míg te kint voltál..Aztán hazajöttél és Sarah felajánlotta hogy bevesz maguk közé.. Mindig ezt akartad és sikerült..Engem elfelejtettél és a barátságunk elmúlt.. és most ellenségek lettünk.. Csak arra válaszolj hogy miért álltál közéjük..
-Azért mert szerettelek.. Egy évig jártunk de én visszajöttem..Szeretlek..
-Igen..Akkor szerettelek de miután elmentél én elfelejtettelek.. Azt hittem soha nem jössz vissza.. Mielőtt elutaztál megbeszéltük hogy a kettőnk kapcsolata nem jó..Aztán visszajöttél és beálltál közéjük.. Eddig nem mondtam hogy így érzel..Csak akkor bírsz megszólalni amikor már van másik barátom?!
-Nem mertem mondani.. És nem hittem volna hogy ilyen hamar elfelejtesz..
-Miért.. mit vártál? Amúgy én már nem szeretlek.. Jobb lenne ha békén hagynál.. (itt megfordultam és lassan a lépcső felé vettem az irányt.éreztem hogy Josh nem követ mert most mondtam el hogy az akit szeret..ez esetben én..nem szereti viszont..a lépcsőfordulónál jártam amikor Josh mellém ért.. És a kezembe adta a medált..)
-Miért kapom vissza? (álltam meg és egymás előtt álltunk)
-Mert ha már nem velem akkor mással légy boldog.... (itt éreztem hogy könnyek szöknek a szemembe..Josh pedig elindult előttem lefelé..)
-Várj..Josh..(itt hátrafordult) Ha el tudnánk ezt felejteni akkor lehetnénk még barátok? Mint régen?
-Hát..Attól függ..Már nincs sok a suliból..6 nap..Nem sok idő..
-De.. Attól még tartjuk majd a kapcsolatot?
-Aha.. Itt a számom.. (adott egy papírcetlit..)
-Kösz..Majd..hívlak.. (csak mosolyogni tudtam hogy egy év után végre lezárhatom magamban ezt a "barát vagy több" dolgot)
-Oké.. De Sarahval mit fogsz csinálni?
-Nem tudom..Szerintem már nem jövök suliba..Majd a lányokkal tudok tanulni meg legfeljebb arra a pár dolgozatra még bejövök.. Meg a vizsgákra..
-Értem..Ha a lányok nem érnek rá akkor hívj nyugodtan.. (mutatott a papírcetlire ami még mindig a kezemben volt a lánccal együtt..ezután elindultam megkeresni Bobot.. A szekrényénél állt.. Szerencsére Sarahék már elmentek szóval nem kerülök semmilyen konfliktusba.csak odasétáltam Bobhoz..és álltam mellette..Szerintem nem vett észre de én azt láttam hogy tele van rakva a szekrénye poszterekkel..csajok posztereivel.. bikiniben s a többi..Meg rockbandák posztereivel)
-Helló.. (szólítottam meg mire beverte a fejét)
-Auh.. Helló..a füzetet már visszaadtam.. (fogta még mindig a fejét..felkapta a táskáját és elindult a folyosón)
-Figyelj.. (értem mellé) Fent a folyosón..Amit láttál...Az nem igaz..Én.. (itt félbevágott)
-Te két pasival is vagy miközben velem irattatod le a franciát.. Szánalmas..
-Állj! Először is a franciát te mondtad hogy leírod..Másodszor egy pasival vagyok és ezt az egész világ tudja..harmadszor te belém vagy zúgva és ezért viselkedsz velem így..negyedjére pedig te nem is vagy stréber csak annak tetteted... magad... (a harmadik szempontnál hátrafordult és keresztbe tett kézzel nézett rám)
-A franciát azért írtam le mert olyan kedvem volt..és én stréber vagyok..és nem vagyok beléd zúgva..
-Aha..értem..a poszterek nem ezt mondják..
-Mit? Te.. (közbevágtam mert nem akarok még egy hegyi beszédet)
-Az előbb melletted álltam és nem vetted észre..és bocsi hogy beverted a fejed..Vagy..na mindegy ennyi..
Bob eközben csak mosolygott mire én is elkezdtem mert olyan fura volt neki ezt mondani..
-Tudod mit? Megbocsájtok.. (lépett mellém és hátulról megölelt)
-De azt remélem felfogtad hogy reménytelenek a próbálkozásaid.. (itt csak elnevette magát amit nem értettem..pasik..)
Amint kiértünk.. Egy fotós ugrott elénk és egy gyönyörű kép született..amint egy fiúval nevetgélek és közben megölel..Remek..
-Na nee.. (amint kiértünk)
-Mond Amy.. Neked nem Harry a barátod? (ugrott elém egy újságíró)
-De..Ő egy régi barátom...Bob..akivel éppen egy kávézóba megyünk..tanulni.. (csak úgy jöttek maguktól a hazugságok..a tanulni szót kihangsúlyoztam)
-Igaz ez Bob? Hazudik? Te egy barátja vagy? Mióta ismeritek egymást? (láttam Bobon hogy nem örül ennek a helyzetnek..csak abban bíztam hogy nem él vissza a helyzettel..)
-Öhm..Nem kell több kép..és..mi csak barátok vagyunk..és Amy nem hazudik és nagyon rég óta ismerjük egymást.. (itt csak tátott szájjal bámultam majd elindultunk a kávézónk felé.. És beültünk egy asztalhoz..)
-Oké.. Miután azt hazudtad hogy tanulunk.. (itt elővette a franciát)
-Na ne már..
-Na de már.. Egész órán nem figyeltél..
-Igaz.. (elkezdtük tanulni a franciát és egész jól ment..tanulás közben beszélgettünk hogy ő azért mutatja magát strébernek mert a lányoknak bejön az olyan fiú aki megcsinálja nekik a házit.. csak nagy szemekkel néztem az ilyen információknál..Még egy fél óráig voltunk ott..Közben iszogattunk egy kis cappuccinot és Daniellel az uncsimmal is beszéltünk meg anyával is..)
-Sziasztok! (integettem a keresztanyáméknak és Bobbal elindultunk haza felé.. megint sok újságíró fotózott le vele.. Mondtunk pár viccet és mesélt a kiskoráról..igazából mindig osztálytársam volt de nem tudtam sokat róla.. egyszer csak hallottam a csengőhangom..kivettem a zsebemből a telefonomat..Harry)
-Szia..Hogy sikerült a koncert?
-Jól..De most nézem a twittert hogy egy fiúval vagy.. (itt csak elnevettem magam és Bob is kapcsolt hogy mi van..kihangosítottam..)
-Oké..Harry..ki vagy hangosítva és épp hazafelé tartok Bob társaságában aki az egyik osztálytársam.. Igaz Bob? (nevettem el az egészet)
-Aha..Helló..Majd küldhetnél a kishúgomnak egy aláírást..Imád titeket.. (Bob)
-Beszóltál? (hallottam Louis hangját)
-Sziasztok fiúk..Milyen volt a koncert? (kérdeztem de nevetés nélkül nem bírtam ki)
-Kaptam egy kiló répát.. (és tényleg..beszéd közben is répát rágcsált)
-Én meg egy tükröt belegravírozva a nevemmel.. (sejtettem hogy épp abban nézi magát)
-Gratula.. Örülök hogy örültök..vagy..áh.na igen..megyek haza..és akkor ti most jelenleg nem vagytok otthon ugye?
-Nem..este éjfél körül leszünk.. (Liam)
-Olyan sokáig? (kérdezett bele Bob)
-Aha..Amúgy helló Bob..Most nézem hogy van egy keresztes tetkód.. (hallottam Niall hangját)
-Mid van? Akkor igazam volt hogy nem vagy stréber.. (álltam meg de hamar visszazökkentem)
-Hogy? (Zayn)
-Stréber? (Harry)
-Akkor legalább valaki megcsinálja a házid.. (Liam)
-Már mindegy..átvágott és egész nap twitterezett.. (szólta el magát Bob)
-Mit csinált? (hallottam Liam szigorú hangját)
-Az én lányom.. (sírást utánozva Louis)
-Oké apukám de én leteszem.. Hellóka.. (szóltam volna utoljára bele de Harry még mondott valamit)
-Akkor a nappaliban van és a takarítónő majd úgy is odaadja ja és ne lepődj meg.. Szeretlek puszi..
-Én is.. (és letettem a telefont)
-Mi van a nappaliban? (értelmetlenkedett Bob)
-Valami meglepetés.. Na de itt elválunk.. (Mutattam a ház kapujára és egy öleléssel elköszönve léptem be a házba.. A porszívó hangja kicsit hangos volt de felmentem a szobába.lepakoltam a táskámat és visszamentem a takarítónőhöz)
-Jó napot! A fiúk mondták hogy hagytak nekem itt valamit. (mosolyogtam a takarítónőre aki egyébként olyan 30 év körül járt és elég kedves volt..barna haj..)
-Ott van a nappaliban.. De ne lepődj meg..
-Mintha ezt már hallottam volna.. (mosolyogtam még mindig majd elindultam és megláttam egy hatalmas dobozt..kb. akkora volt mint a kanapé fele.. nem értettem hogy mi lehet benne..egy világos rózsaszín doboz egy fehér madzaggal átkötve.. és egy kis írás:
-Szeretlek.. Remélem tetszeni fog.. -Harry-
A szalagot csak lassan levettem és elkezdtem lassan kibontani mert bármi van benne nem akartam feltépni vagy ilyesmi.. De amit megláttam....Egy hófehér kiscica mosolygott belőle szép kék szemeivel..mellette két tál.. és egy póráz meg egy nyakörv...Kíváncsi voltam hogy elnevezte-e már Harry de azt láttam hogy a tálon egy írás sem volt..Viszont mellette egy filctoll utalva arra hogy én döntsem el.. Még nem tudtam ezért kivettem a cicát.. Kicsi volt még..pár hónapos lehetett de olyan cukin nézett hogy meg lehetett zabálni.. az ölembe ettem és simogattam..Ő pedig csak dorombolt.. Nem törődtem hogy macskaszőrös lesz a felsőm vagy ilyesmi. Felszaladtam a szobámba a cicával együtt a laptopomért.. Láttam hogy a takarítónő már elment.. Aztán visszaültem a kanapéra és visszatettem a cicát a dobozba.. Felléptem twitterre és ennyit írtam: -Köszi.. Szeretlek..♥- Aztán kikapcsoltam a gépet és azon gondolkodtam hogy a kiscica biztos éhes..De még előbb nevet kell választanom..Meg van.. Molly..Hallottam hogy Harrynek volta egy Molly nevű cicája..nem tudom mi lett vele de őt is Mollynak fogom nevezni..Így ráírtam a tálkákra hogy: ♥Molly♥ Aztán a hűtőszekrény mellé tettem és megtöltöttem vízzel meg macskakajával (?) hogyhogy volt itthon? na ez is a fiúk műve..Aztán a kiscica evett meg ivott és tv nézés közben elaludt az ölemben szóval visszatettem a dobozba.. Nem azért tettem vissza mert szétszedné a házat hanem azért mert a cicák sokat alszanak és már a tv nézés is sokáig tartott mert este 9 óra körül járt az idő és felmentem letusolni és átöltöztem pizsamába.. Aztán elaludtam..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése