40*Voala...

*Amy szemszöge*

-Azt a...normális vagy? (fogtam a fejem...-megfájdult a fejed? (Josh eléggé jól fogalmazott..erre csak bólogattam..
-ezért kellett neked tapsolni.. (szidta le Bob..
-semmi baj.. de azért ha valakinél van egy fejfájás csillapító azt megköszönném.. (mindenki néma csendben ült..) oké.. akkor imádkozzatok hogy rövid legyen a nap... (fogtam megint a fejem....
-ti meg minek tapsoltatok? nem bírjátok ki még azt a pár percet? komolyan mondom ennyi bambát.. gondolom magatokat tapsoltátok meg hogy sikerült megszületnetek.. (sétált a hátsó üléshez Sarah és csak kihangsúlyoznám hogy ott mi ültünk..
-figyelj.. húzhatsz elfelé.. alig várjuk hogy végre ne lássuk azt a kis plasztikázott pofádat.. (szólt be neki Bob..
-mi van? te komolyan nem érted.. vagy be akarsz nyomulni a sztár világba? szerintem ezzel ne fogsz.. (wow..
-oké..tipli van innen.. de.. ahogy átgondolom inkább te akarsz beletartozni nem? (szólt megint be neki Bob..
-szerintem nem egy stréberrel kellene ezzel vitáznom.. (hát ez a csaj..
-akkor vitázz velem.. (szólt bele Josh.. Sarah szemmel láthatóan meglepődött..aztán "végre" észrevett..ezt nem nagyon díjaztam de ez van..de..arra számítottam hogy dühös lesz és megtép de mást csinált... mutatott egy kis mosolyt..de végig szúrós szemmel nézett..
-akarsz még valamit? (Kate..
-öhm...nem.. (ezzel megfordult és elment..
-ez mi volt? (kérdeztük egyszerre..persze mosolygás lett belőle mert gyakorlatilag csak így elhúzott..
-megérkeztünk.. (hangzott el a tanár szava mire mindenki mondott egy "végre"-t és felállt..
-de.. nem megy innen ki senki mert lenne pár szabály.. (mindenki visszaült) nincs rongálás.. nincs bohóckodás.. nincs fogócskázás.. (itt csak nevettem Joshhal együtt.) nincs semmilyen olyan dolog amivel felbosszantanátok..és persze nincs zene hallgatás hangosan.. amúgy csak elmondanám hogy én a másik tanárnővel fogok menni.. ha valaki nem viselkedik jól vagy kiküldik akkor beszámolhatunk róla az igazgató úrnak és akkor semmilyen eszközzel nem tudjátok őt megenyhíteni.. megkérlek titeket hogy alkossatok csoportokat és úgy menjetek.. közben jegyzeteljetek mert szükség lesz a vizsgákhoz a tudásra amit bent megszereztek.. ha ezt nem bírjátok elfogadni akkor felőlem vissza is jöhettek délután de szerintem az nem ésszerű mert mint említettem nem fogjátok lefizetni az igazgató urat.. rendben van?..(mindenki bólogatott majd kinyílottak az ajtók..
-szerintem maradjunk utoljára.. (sóhajtott egyet Bob..
-oké..akkor gondolom már megvan a csapat... (utaltam arra hogy 5-en vagyunk..
-naná... (állt fel Bob felkapva a táskáját és márt nem is láttuk... ezután Kate is leszállt..
-Amúgy miért nem akarsz bemutatni a barátnődnek? (kezdte megint Josh..wáá..
-nem jöttök? (kérdezte Mia..
-de.. (mondtam csak Josh nem engedett ki..
-de akkor válaszolsz? (itt a feltétel.. de utálom az ilyesmit..
-persze.. (sóhajtottam majd leszálltunk..
-akkor? (tette a kezét a vállamra már az első lépésemnél a múzeum előtt..
-oké.. először is nem mutatlak MÉG be.. (hangsúlyoztam a "még" szócskát..
-de miért?
-azért mert tegnap... öhm..összevesztem vele..ééés..öhm..ahogyan ismerlek titeket előbb beszélnem kellene vele.. (most normális vagyok?..wáá..ilyen hülyeséget..
-furák vagytok ti lányok.. (oh..itt az elismerés..
-persze...de szerintem mehetünk be.. (mutattam a múzeum előtt álló barátainkra.. mondhatni úgy mentünk be mint két elmebeteg.. egymást oldalról átkarolva mint a részegek.. Csak ő balra akart menni én meg jobbra.. mint akik sokat ittak.. :)
-öhm..őskor? kőbalta? ezt még az egyéves is megjegyzi.. (néztem körbe.. volt pár üvegfallal elválasztott rész.. abban pedig embereket "készítettek" különféle anyagokból és próbálták úgy csinálni mintha igazi lenne.. még az egyiktől kicsit meg is ijedtem..
-jó..menjünk tovább.. (na ja.. Bob a fő vezér.. XD.. tovább mentünk..a következő állomás egy ókori terem.. ez már nagyobb volt.. itt elkezdtünk jegyzetelni mert itt már megindult a "civilizál" társadalom.. kisebb táblákra voltak írva az adatok és amit újdonságnak véltünk azt leírtuk.. 
-jó..oké.. (nézett fel füzete fölül Bob.. 
-öhm..szerintem mi még írunk.. (mutattam a tollal Miáékra..
-oké.. addig csinálok valamit.. (remek.. de egy pillanatig írtam csak... ő már egy átlépve egy szobor körüli kisebb láncot pózolt vele.. 
-Bob..(mentem oda hozzá mert befejeztem az írást..) mi a jó eget csinálsz? ez itt egy múzeum.. 
-aha..és én Bob vagyok.. te meg Amanda.. de hagy ne kelljen ezt elmondanom.. (fejezte be a végét mint egy kisgyerek.. 
-felőlem.. hívom a rendőrséget.. (vettem elő rendületlen arccal a mobilom.. 
-nem lennél rá képes.. (simogatta meg a szobor fejét..
-nem? előnyömre válna.. Harry barátnője rajtakapott egy gimis srácot egy rabláson.. wow.. remek cím.. (amúgy nem lennék rá képes..álmodozni szabad nem?.. XD
-jó.. csak ne csinálj se.. (ezt már nem tudta befejezni mert pillanatok alatt ki akart jönni.. csak elfelejtette hogy az alacsony láncot át kellene lépni.. ennek következtében olyan kínos lett a helyzet hogy én ott álltam és egyensúlyát veszítve belém kapaszkodott.. erre én is elestem.. előjöttek az emlékek amikor Louis lökte meg ugyanígy Harryt....
-anyám... bocs... ez a szar toll.. (állt fel és ekkor vettem észre hogy picit vérzik az egyik ujjam.. 
-te körzőt hoztál a múzeumba? (akadtam ki..)
-hát nem csak benne volt a toll tartómba.. (segített fel.
-jól vagytok? (jöttek a többiek.
-persze..csak a fejem is fáj meg a kezem is.. (na jó.. soha nem voltam ilyen haragban senkivel de ha valaki beledöfi a körzőjét az ujjamba persze csak véletlenségből ami igaz is.. kicsit mégis megfordul a fejembe hogy direkt csinálja..
-hadd nézzem.. (emelte fel Bob a kezem.. a vérzés már egyre inkább javult de még borzasztóan sajgott..) szerintem kellene egy ragtapasz.. 
-kösz Bob.. szerintem kérjél a szobortól.. (mondtam annyira flegmán ahogyan csak lehetett ebben a félreérthető helyzetben..
-oks.. (itt nem értettem miért...felállt.. de aztán kezdtem érteni..) kedves szobor..adjál nekem ragtapaszt.. (kezdte el és csak ennyit mondott mert bejött a reggeli fotós és csinált egy "pár" képet..
-remek.. menjünk tovább.. (indultam az ajtó felé.. 
-nem zavar az a hapsi? (tette megint a vállamra a kezét Bob.. persze most értettem mert nem beszélhet erről a "hapsi" előtt..
-nem annyira.. ha így szeretném leélni az életem akkor hagynom kell.. végül is gondolom arról a bálról is hallottál nem? ott is hagytam és végül is elviselhető volt.. 
-hát ja.. te tudod.. nem akarok akaratos lenni de akkor bemutatsz majd a barátnődnek?
-ajj.. mondtam már hogy igen.. (ezután még jegyzeteltünk jó sokat.. délután egy óra felé bejártuk az egész múzeumot.. aztán már végleg untuk magunkat és a többiek kitalálták hogy menjünk el a kávézónkba dumálni.. persze én igent mondtam.. elindultunk kifelé a buszhoz és a tanár beleegyezésével hogy nem megyünk busszal.. hívtunk egy taxit.. már egy perce vártunk rá de eszembe jutott hogy nekem beszélnem kell Bellával.. ezért lemondtam az egész kávézós, dumálós programot és hívtam még egy taxit.. azzal hazamentem mert ugye tekinthetem már otthonnak a csajokkal való együttélést.. amint beléptem ledobtam a cuccomat és kerestem valami ehetőt.. a konyha szekrényen egy kis cetlit leltem: -----majd jövök.. beszélek a pasimmal.. wá.. ne csináljatok semmi butaságot.. puszi.. :) ----- hát ja.. ő beszél mikor ő a legfiatalabb.. minden esetre megebédeltem.. már kezdem kitanulni a főzést..persze segített benne hogy van egy kávézónk.. persze még megragadtam a tésztáknál.. nem volt kedvem kotyvasztani meg ilyesmi.. na hát ezt viccesen írtam.. gondoltam csinálok pizzát.. szerintem a házi százszor jobb mint a bolti.. na mindegy.. valaki így valaki úgy.. :) fél óra alatt meguntam a várakozást ezért gondoltam beviszem a táskámat a szobámba.. amikor kijöttem hallottam hogy Bella pakol vagy ilyesmi.. 
-öhm..bejöhetek? (kopogtam..megkaptam a bűvös szót és benyitottam..
-helló.. (köszöntött de én ezt nem értettem..pakolt..
-szia..te minek pakolsz? 
-hát..gondolod hogy ezután tudok még veletek együtt lakni? lehetetlenség.. (szólt ki a fürdőből..
-ha megmagyaráznád akkor értenénk.. akkor lehet hogy nem kellene lelépned.. (ekkor visszatért a fürdőből és leült mellém..
-oké.. de..bármit mondasz én megyek.. (erre nem mondtam semmit csak vártam hogy végre elmondja azt ami ennyire a lelkét nyomja..meg nekem is.. most teljesen nem értettem..) szóval....régebben volt egy barátom.. nagyon fiatal voltam még.. a szüleim mindig mindentől óvtak.. de.. én nem engedelmeskedtem.. eljártam bulizni meg ilyenek.. a barátommal.. (itt kicsit elkezdet könnyezni..) aztán.. rövid időn belül rosszul éreztem magam.. a szüleim elvittek kórházba meg vizsgálatokra... kiderült hogy drog került a szervezetembe.. kaptam a leszidásokat meg ilyenek.. folyton csak bőgtem.. nem értettem miért történik.. a barátom persze "fel akart vidítani" (nem értettem az idéző jelet..) így elvitt megint bulizni.. a szüleim tiltása ellenére.. egyre rosszabbul lettem.. de egy szerencsés fordulatnak köszönhetően a barátom megcsalt.. (szerencsés?) nem láttam többet de ez egészségem jobb lett.. végül arra jutottunk a családommal hogy biztos ő adta.. vagyis a szüleim szerint tőle vettem.. pedig nem.. csak az lehetett hogy belecsempészte a koktéljaimba vagy ilyenek..pár nappal ezek után fájni kezdett a fejem.. egyre jobban... aztán elmentem egy szülinapi partira ami bezzeg egy bárban volt.. ott egy helyes srác.. volt.. ő.. hát.. mondta hogy neki lenne drog... én meg nemet mondtam.. de.. ő is belecsempészte.. ezt már végképp nem bírtam elfogadni.. végül is a szüleim normális srácnak vélték.. aztán már nem vélték annak mert megint rosszabbul lettem.. és a végén már kívántam a drogot.. de nem volt pénzem.. a sulit abba kellett hagynom mert nem bírtam rá koncentrálni.. ezek után a szüleim béreltek egy kis lakást és mivel már 20 éves voltam.. azt mondták boldogulok.. a fiút nem láttam többé.. szedtem gyógyszereket hogy ne kívánjam de semmi nem használt.. aztán jött ez a "munka".. elvállaltam.. csak amikor ki akartam lépni megtudtam hogy aláírtam egy kisbetűs szerződést hogy még egy hétig kell.. és.. (itt már végképp nem bírta visszatartani a sírást és bement a fürdőbe.. én meg utána.. már kicsit én is megkönnyeztem.. 
-és... még mindig drogozol? (álltam mellé.. 
-nem.. már nem.. orvoshoz jártam és már nem.. 
-és.. most mit akarsz csinálni? mert elmenni szerintem ezért nem kellene.. 
-nem tudom mit csináljak de így megtudnátok még bennem bízni? (itt azt hittem kirohanok..
-meg.. persze hogy meg.. de.. ne menj sehová.. majd.. kitalálunk valamit.. 
-jóó..köszönöm.. (ölelt meg sírva.. hát ez van.. néha az élet visszavág.. de nem maradtam sokáig.. amikor már éreztem hogy én is sírni fogok megkerestem az időközben hazatérő Clare-t..
-anyám.. Amy.. ez.. mi? (mutatott a pizzámra.
-óó.. de csak egy kicsit égett oda.. (kerestem egy kést és kidobtam azt a részét..
-hát te nem vagy normális.. (szólt egy perc múlva amikor már ettem..
-gond űzésre tökéletes.. képzeld.. beszéltem Bellel.. elmondta mi van.. (elmeséltem neki és ő is megkönnyezte..
-huh.. és mit akarsz tenni? másképp nem lehet megoldani... muszáj... (bólogatott rá utalóan..) "ledolgozni"...
-nem tudom.. szerintem csinálok pár esős képet mert úgy látom már esik..meg pizzás képet és majd megjön az ihlet... (mutattam a mellettem lévő fényképező gépre..
-bolond vagy.. (köszke.. ;)

*Louis szemszöge*

Elhatároztam hogy visszamegyek a banda házba.. ha egyáltalán még banda ház.. 
-szia.. (nyitott ajtót Zayn.. majd nem tudom miért de kijött a teraszra..
-heló.. (köszöntem vissza..
-most mit helózol? (mit?) tudtommal leléptél és cserben hagytad a bandát egy lány miatt.. ha akarod tudni kibékültek.. tökéletes párt alkotnak és itt ülünk a nappaliba és nyugtatgatjuk a szegény rajongókat hogy ne sírjanak hogy a megvett koncertek belépő jegye semmit nem ért.. (húzta fel magát eléggé és még én is megijedtem..
-állj le Zayn.. "szegény" rajongóknak tök mindegy mert egy barát szerintem sokkal többet ér egy papír fecninél.(itt kinyitottam az ajtót hogy be tudjak menni) ja és.. az a bizonyos lány.. ha így döntött akkor nagyon nem érdekel már többé.. (fejeztem be és bementem a házba..a nappaliba...
-Louis? (jött Liam üdvözölni.. 
-heló.. bocs hogy.. khm.. "cserben hagytalak" titeket de ugye látni szerettem volna a családomat nem igaz? ez tudtommal nem számít cserben hagyásnak.. (intéztem a mondandómat Harry felé..de ő csak mosolyogva fordult felém..)most meg mi ilyen vicces? 
-az hogy hangosan veszekedtél Zaynnel.. 
-nagyon nem érdekel.. amúgy nektek is szia lányok.. meg fiúk.. meg mindenkinek.. van itthon kaja? (léptem idegességemben a konyha felé..találtam popcornt és gondoltam visszarázódok a kis "sztár" életembe.. lehuppantam Niall és Liam mellé.. talán itt ők azok akik a legjobban megértenek.. Zayn elítél.. Harryről ne beszéljünk.. a lányok pedig csak Amy boldogságát veszik előnybe.. 
-és.. akkor ma megyünk koncertre? (sétált be Zayn.. aztán leült és átkarolta Miát..
-aha.. (hát én ilyen vagyok.. ma jól érzem magam a koncerten.. Amy ha így döntött akkor így.. én még mindig ugyanúgy szeretem és bármit megtennék érte de ha ő inkább Harryt akkor őt.. csak az nem világos hogy miért nincs itt.. vagyis annyit tudok hogy "állítólag" a fiúk segítettek neki berendezkedni valahol.. este felé megtudtam több dolgot Nialltől és Liamtől..megdöbbenve hallgattam de Amyt sehogyan sem tudtam figyelmen kívül hagyni.. a koncert előtt a mobilomon azt a képet nézegettem amit akkor csináltunk amikor első nap elkérte mindenki telefon számát.. akkor mindenkivel külön pózolt.. hát csak ez az egy kép az amin együtt vagyunk.. sajnos. a koncert remekül sikerült és most ha csak arra a 4 óra hosszára is.. de sikerült elfelednem....
*Amy szemszöge* 

Éppen öltöztem pizsamába.. tusolás.. s a többi.. kicsit fárasztó... de miután sikerült elvégeznem mindent visszamentem a szobámba és kerestem egy könyvet.. ilyen szerelmes valami amin általában sír az ember de most végig mosolyogtam.. valahogy örültem annak hogy kibékültünk Harryvel.. aztán amikor már nem ment az olvasás elővettem a mobilom és gondoltam keresek egy jó hátteret.. találtam is.. vagyis. Harry kitett egy képet twitterre...megnéztem és csodálkozva láttam hogy az volt rajta amikor éppen esőben csókolózunk.. nem értettem de rögtön beállítottam.. aztán olvastam el a hozzá tartozó szöveget.. ---Köszi neked egy utcán járó lánynak..téged pedig Amy szeretlek <3 ..--- Amikor elolvastam tényleg imádtam.. wow.. amúgy szerintem a férfiak többsége egyáltalán nem ilyen romantikus.. de ő ezek szerint közelít felé hogy az legyen.. sokáig tartott míg feltettem pár képet a honlapra meg ilyenek.. aztán lefeküdtem.. lekapcsoltam a lámpát és este vagyis inkább hajnalban.. két óra felé keltem fel hogy az ablakomon eső cseppek kopognak.. gondolkodni kezdtem és álmos fejjel nem jutottam sokáig.. valahogy azt szerettem volna ha Harry mellettem lenne.. de inkább aludtam volna tovább.. csakhogy nem ment.. eszembe jutott Josh.. be kellene mutat...MIT KELLENE CSINÁLNOM?! (itt ahogy voltam ugrottam ki az ágyból.. úgy látszik megvilágosodtam... és ím.. megtaláltam a választ Bell problémára.. voala.. lehet tapsolni. XD